Az abszurditások világát éljük – ez abból is jól látszik, hogy a paradoxonok lecserélték a józan ész szülte bölcsességeket. Az ellentétek tengelyére felfeszített értelem alól így csúszik ki a talaj. Innen már a féligazságok láncolata könnyen áll össze értelmetlen összefüggésekké.
A posztmodern maga a gondolatok állandó szuperpozíciója – mindenki összevissza értelmezhet mindent. Ez az intellektuális önkielégítés ma olyan népszerű, hogy mindenki elképed, ha valaki ezen fennakad.
Maguk a paradoxonok alkalmasak, hogy felhívják a figyelmet egy jelenség abszurditására, de nem tartalmazzák a megoldást.
Egy fennmaradt bölcsesség pont attól értékes, hogy kivezető utat mutat valamely válságból. Aki megakad a látszatellentétek világában, rávetíti saját belső képzeteit, az önmagát csapja be. Nem jut el a helyzetekből kivezető megoldásig, csak lelki sérüléseit babusgatja.
A szeretetet kifejező lájkok számának növekedése éppen ezért fojtogat egyre erősebben. Így generálódik újra a kényszert, hogy egyszerű megoldást várjunk minden fonák helyzetre. Felment az átgondolás, értelmezés, elemzés feladatai alól – cserébe intenzíven termeli a boldogsághormonokat. Így lehet függővé válni.
https://www.facebook.com/photo?fbid=816158386919772&set=a.122219066313711