Képekben gondolkodunk, képekben fejezzük ki magunkat, agyunk kapacitásának nagy részét a képi világ értelmezése foglalja le.
A kép a síkban létezik, a valóság síkmetszete. Ezért mutathat egy dolog más képet más nézőpontból.
A képesség a gyakorlatba átvezető tudás.
A képesítést megszerző jártasságot szerzett valamely területen.
Aki közvetít, az olyan képet vetít, mely közössé tesz.
Képvisel – képeimet viseli. Aki engem képvisel, az a nevemben kezeli képeimet, képzeteimet.
A probléma az, amiről még nincs képünk, nem találjuk a megoldását. A képlet az az általános kép, mely elvezet a megoldáshoz. Minél több képünk van a világról, minél több képletünk a megértésére, annál kevésbé hatnak a manipulációk, mert képesek vagyunk felismerni a hamis mintázatot.
A képzelet maga a képekben gondolkodás szabadsága. Ezért nem mindegy, hogy a gyermekeket képezzük, vagy csak oktatjuk. A képzés felsőbb szintre emel, rálátást ad a dolgokra. A képezni csak a teljesség igényével lehet, együttműködve a közös képek kialakításán. Mindkét fél a teljes személyiségével részt vesz a folyamatban. A tisztán értelmezhető képek vezetnek el a tudáshoz. Az oktatás követel, alárendel, megtöri a képességet.
Az olvasás rákényszerít minket a saját képalkotó képességünk leghatékonyabb használatára. A színház, a film már mások által feldolgozott, előemésztett kép.
A zene az maga az áldás, mert az értelem korlátai nélkül is képes az érzelmeket képviselni.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=801271488408462&set=a.122219066313711