Az érzékenyítés előre meghatározott érzelmi és erkölcsi reakciókat próbál kialakítani. Kezdetben a megértés és az empátia növelésének eszközeként jelenik meg, ám amikor az együttérzés helyét az erkölcsi nyomás, a tájékoztatás helyét pedig az attitűdformálás veszi át, az ember könnyen egy olyan szellemi mocsárban találja magát, ahol a kritika érzéketlenségnek, a kétely pedig erkölcsi hibának minősül. A módszer mára már oda finomodott, hogy észrevétlenül sikerült a normalitás évezredek során kikristályosodott alapfogalmait összemaszatolni mindenféle zavaros elméletekkel, melyek ha megkérdőjelezel, akkor rögtön valami antihumánus szörnyeteg szerepében találod magad.
A módszere összetett, megpróbálok rámutatni egyes elemeire, problémáira:
1. Érzelmi manipuláció a racionális érvelés helyett.
Az érzékenyítés hasonlóan kezdődik, mint a méregdrága porszívók eladása – jönnek sokkoló képek, melyek erős érzelmekre építenek (bűntudat, szégyen, megrendülés), mert ezek hatékonyan befolyásolják a véleményeket. Azonban az érzelmi azonosulás még nem feltétlenül vezet a dolgok megértéséhez. Az érzelmi nyomás megnehezíti a kritikus gondolkodást – és ez az érzékenyítés rejtett célja.
2. A részleges vagy kiragadott történetek torzíthatják a valóságot.
Összetett világunkban, ha egy megadott koncepcióhoz keresünk igazoló eseteket, biztos hogy találunk. (Pl minden tömegben van egy-két olyan szerencsétlen, kiket ha megszólítanak, akkor az esetlen válaszaikkal nevetségessé lehet tenni az egész eszmét, melyért a tömeg összejött.)
3. Morális zsarolás
Az érzékenyítés valójában nem tájékoztatni akar, hanem egyetlen „helyes” álláspont elfogadását várja el. Nem logikai érvelést használ, hanem az erkölcsi önképet próbálja befolyásolásni.A vitákat erkölcsi kategóriákba tereli, az eltérő véleményt legtöbbször erkölcsi hibaként állíthatja be. A meggyőzés helyett társas nyomást alkalmaz.
4. Hamis alternatívák felállítása.
Például: Vagy támogatod ezt a programot, vagy érzéketlen vagy. Valójában több álláspont is létezhet:
– a probléma elismerése;
– a cél támogatása;
– az alkalmazott megoldás bírálata.
A manipuláció itt a köztes álláspontok eltüntetése.
Vagy a választási kényszere a szerető melegpár és a bántalmazó heterók között.. Logikailag itt négy választás lehetne, de te a négy választásból te mindig csak a másodikkal találkozol.
a. szerető melegpár/szerető heterók
b. szerető melegpár / bántalmazó heterók
c. bántalmazó melegpár/ szerető heterók
d. bántalmazó melegpár/ bántalmazó heterók
5 Egyszerűsítő narratívák.
A társadalmi problémák rendszerint összetettek, de az érzékenyítés gyakran egyszerű történetekre épül: elnyomó–áldozat, jó–rossz, haladó–elmaradott. Mivel figyelmen kívül hagyja az összetett okokat, ezáltal csökkentik a jelenségek árnyalt megértésének lehetőségét.
6. A véleménykülönbség patologizálása
Az érzékenyítés előrehaladtával gyakran beáll az az állapot, amikor a véleménykülönbség már nem tiszteletreméltó, hanem üldözendő, kiirtandó jelenséggé válik. Ennek következménye lehet, hogy a normális vita is problémaként jelenik meg. Egy nézeteltérést nem egyszerűen tévedésnek, rossz érvelésnek vagy eltérő értékválasztásnak tekintenek, hanem valamilyen erkölcsi, pszichológiai vagy akár „betegségszerű” hiányosság megnyilvánulásának. Ha egy rendszer minden kritikát a kritikus személy hibájával magyaráz, akkor nehezen cáfolhatóvá válik.
A logikai szerkezet:
– ha egyetértesz, igazad van;
– ha nem értesz egyet, az bizonyítja, hogy problémás vagy.
Ez veszélyesen közel kerül az önmagát igazoló gondolkodáshoz.
7. Azonosítás és önazonosság kihasználása.
Az érzékenyítés gyakran nem érveket, hanem identitásokat mozgósít.
Például:
„A jó állampolgár így gondolkodik.”
„A modern ember ezt vallja.”
„A felelős pedagógus ezt támogatja.”
A cél az, hogy az ember ne az állítással, hanem a saját identitásával kapcsolja össze az elfogadást. A mindennapokban fel sem tűnik ez az átkeretezés, már elfogadjuk az érvek hiányát, hiszen mi a „jó emberek” táborába tartozunk.
8. A nyelv átkeretező szerepe
Az egyik legerősebb manipulációs technika a fogalmak átdefiniálása. Például amikor bizonyos nézeteket automatikusan negatív címkékkel kapcsolnak össze vagy vitatható álláspontokat magától értetődő erkölcsi igazságként mutatnak be. Aki a keretezést elfogadja, gyakran már a vita előtt elveszítette az érvelési pozícióját. Kevésbé látványos, mint az érzelmi manipuláció, ugyanakkor sokkal mélyebben hat a gondolkodásra. Alattomos dolog, mert a nyelvi átkeretezés önmagában még nem manipuláció. Minden ember és minden politikai, vallási vagy ideológiai irányzat használ kereteket. A probléma ott kezdődik, amikor a nyelvi keret nemcsak leírja a valóságot, hanem előre eldönti a vita kimenetelét. Például ha egy vitatott kérdésben az egyik álláspontot eleve olyan szavakkal írják le, amelyek erkölcsileg pozitívak, a másikat pedig olyanokkal, amelyek erkölcsileg negatívak, akkor a vita egy része már a fogalomhasználat szintjén eldőlt. Ez különösen hatékony azért, mert az emberek ritkán vitatják a fogalmakat; inkább az állításokról vitatkoznak. Pedig gyakran maga a fogalom tartalmazza a vitatott előfeltevést. A nyelvi átkeretezés nem feltétlenül az információ tartalmát változtatja meg, hanem azt a szemüveget, amelyen keresztül az információt értelmezzük.
9. A kivételes esetek általánosítása
Személyes történetek rendkívül hatásosak.Azonban:
– egy megható történet nem bizonyít általános társadalmi tendenciát;
– egy egyedi esetből nem következik általános szabály.
Az anekdotikus bizonyíték érzelmileg erős, logikailag viszont gyakran gyenge.
10. Az empátia és az igazság összekeverése
Ez az egyik legsunyibb elem, ugyanis valakivel együttérezni és valakinek minden állítását igaznak tekinteni két külön dolog. Az érzékenyítés bizonyos formái azt sugallhatják, hogy minél jobban együtt érzel valakivel, annál inkább el kell fogadnod az értelmezését is. Pedig az empátia erkölcsi kategória, az igazság pedig megismerési kérdés.
Mivel az érzékenyítés egy módszer az autonóm gondolkodás felszámolására, az akarat megtörésére, ezért mindig érdemes utánagondolni, milyen hatalmi játszmák eszközeként vetik be.
Következményei: az emberek nem azért változtatnak véleményt, mert meggyőződtek, hanem mert félnek a negatív társadalmi következményektől. Ez látszólagos egyetértést hoz létre, de a felszín alatt elfojtott gondolatoknak torz, kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Az érzékenyítés legtöbbször helyettesíti a tényleges problémamegoldást. Rákényszerít olyan szimbolikus gesztusokra, melyeket az érzékenyítés előtt teljesen abnormálisnak tekintettél (pl. térdelés a focimeccsek előtt). Ezzel semmi nem lett megoldva, csak az, hogy ha egyszer sikerült az akaratodat megtörni, akkor már legközelebb könnyebben fog menni. Látványos, mint egy melegfelvonulás, de valójában mindenkinek kellemetlen, de ez már ekkorra kimondhatatlan.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1584896843379252&set=a.122219066313711