A tudatipar

Célja: az értékrend lecserélése – a manipulációk elleni ellenállás képességének elsorvasztása.

Módszere: A szerves közösségről leválasztott egyének önreflexiós képességének lebontása.

A náci metafora azért is találó, mert ugyanolyan céltudatos, hazug, mindent leuraló, testet-lelket pusztító komplex rendszer.

Ártalmatlannak tűnő egyszerű üzenetek lebegnek a felszínen. Nem csak a gondolkodásunkat, viselkedésünket, de az érzékelésünket, az érzelmeinket is folyamatosan bombázzák információknak álcázott szubliminális üzenetekkel. Olyan észrevétlen, kifinomult a módszer, hogy magunkénak hisszük, mint ami belülről jön.

Mi van hatással a tudatunkra?

Minden, ami személyiségünkre hat, amitől egyedi emberekké tudunk válni.

Egyik oldalon a családi minták, a környezet, az oktatás, a másik oldalon a média, mely gazdasági- és politikai érdekekből próbálja lebontani személyiségünket.

A mára kialakult egyszemélyes információs- és véleménybuborékok lakói rendkívül könnyen befolyásolhatók, mert megszűnik a valódi közösségek visszacsatolása. Amikor a közösségi normák személyreszabhatókká válnak, feloldódnak a közösségek. Magányos tömeggé sorvadnak, ahol mindenki kurva nagy egyéniségnek érezheti magát.

Amikor közeli hozzátartozónk hal meg, akkor a fájdalom belül feszít – mélyen átérezhető.

Amikor minden médiából folyamatos aláfestő zajként halál, a pusztulás, a borzalom dől, akkor az egyre erősebb érzékenyítés egyre vastagabb kérget von lelkünkre. Ezeket a magányos, megkeseredett lelkeket könnyű vásárlásra rávenni, könnyű egymás ellen uszítani.

Minden diktatúra nagy hangsúlyt fektet a tudat befolyásolására. Tudták ezt a kegyetlen társadalommérnökök ép úgy, mint a ma a technológia sárkányát meglovagoló véleménydiktátorok. Sztálin és Göbbels ugyanolyan fontos szerepet szánt a filmnek, a leghatékonyabb összművészetnek, mint a mai érzékenyítő alakulatok.

Éveket pazarolunk el sorozatokra, melyek lecserélnek minden kulturális igényt, normát, értéket. A rántott csirke hazájában hódit az az ízfokozókkal szétbombázott csirkeszárny, amit máshol a kutyáknak dobnának.

Az ebből fakadó energiafüggőségünknél már csak internetfüggőségünk nagyobb. Az első a fizikai világunkat fosztja ki, az utóbbi az életünket.

A tudatipar szép, steril világot ígér – ennek kifakult lélek lesz az ára.

https://www.facebook.com/photo?fbid=817398366795774&set=a.122219066313711